Sokunknak okoz gondot, hogy mikor mit illik adni ajándékba, illetve mi illene legjobban az adott körülményhez. Gondolok itt arra, hogy elhívnak esküvőbe, de mondjuk a lakodalomba már nem – és mondjuk mi is egyetértünk ezzel, tehát nincsen harag – azonban úgy érezzük, kell adnunk valamit, ami nem kerül sokba, de értékes és emlékezetes.
Nos, ilyen alkalom volt a múlt szombati esküvő. Van egy baráti házaspár, akik kb. 10 évvel idősebbek tőlünk, de nagyon szeretjük őket, mert egy olyan időszakban ismerkedtünk meg velük, ami mindig is fontos volt és lesz a mi életünkben: az első munkahelyünkön…
..........Nem mellesleg nekik tűnt fel először, hogy tetszünk egymásnak, még mielőtt mi eszméltünk volna. Ja és ők örültek talán egyedül, hogy össze is jöttünk…
Voltunk velük családi napokon kirándulni, és még Kínába is elcsábítottak minket! Az esküvőnket, azóta is az évszázad esküvőjeként emlegetik. Eljött az idő és most az ő lányuk ment férjhez, méghozzá egy belga sráchoz, akivel kint fognak élni Brüsszelben, ha jól emlékszem. A leányukkal már régen találkoztunk, de sokat hallottunk felőle, hogyan alakul az élete, és éreztük, hogy a barátainknak is fontos, hogy elhívjanak erre a számukra is nagy eseményre. Jó volt látni az izgatott örömanyát és a büszke örömapát, aki szerintem borzasztóan elérzékenyült, amikor bekísérte a menyasszonyt a házasságkötő terembe.
Az ifjú párnak végül a boltunkból (Magyar Kézműves Ajándékok Webáruháza) választottunk egy-egy bögrét, az egyik sötétzöld, a másik barna. A zöldön egy királyfi figura van a barnán pedig egy királylány.
Azt hiszem pont így érezzük magunkat az esküvőnk napján, királylányok vagyunk és mellettünk áll a királyfi, aki reményeink szerint egész életen át elkísér minket. Ezt szimbolizáljuk a nászajándékkal, ami értékben és látványban is megfelel az adott eseménynek.
